"Tanulj a tegnapból, élj a mának, reménykedj a holnapban! És közben ne felejts el mindig, mindent megkérdőjelezni!” -ALBERT EINSTEIN
Ennél frappánsabb idézetet keresve se találhatnék ehhez a részhez, hiszen maga az idézet a legismertebb INTP tudóstól származik, noha a "Tudós" személyiségtípus elnevezésben érzek némi iróniát.
Az INTP személyiség a szellemi fölényre törekszik, ezért gyakran szűk szakterületekre specializálódunk. Ez a terület általában csak kevesek számára érthető, így el tudjuk mondani magunkról, hogy "tudok valami olyat, amit te nem tudsz". Ez arról szól, hogy van egy valós vagy feltételezett készségkészletünk, amibe a lehető legtöbb anyagot szeretnénk begyűjteni és beilleszteni.
Adott esetben lehet olyan köztünk, akinek az 1960 és 1990 között megjelent összes Beatles lemeze meg van. A gyűjtemény teljessége és annak alapos ismerete a lényeg. Egy átlagos INTP felületesnek érezné magát, ha csak 3 db Beatles lemeze lenne meg. Meg akarná szerezni az egész diszkográfiát, beleértve a ritka kalózfelvételeket is, és talán egyes számokról más előadók feldolgozását is. Számunkra egy roppant élvezetes elfoglaltság megfigyelni a Beatles zenéjének időrendi fejlődését. Az sem vitás, hogy ezzel a tevékenységgel valamilyen szintű tudásra is szert tudunk tenni, de a nagy kérdés az marad, hogy mennyire is bizonyul hasznos tevékenységnek az ilyen dolgokkal való foglatosság. A szűk szakterületen elért kompetencia nem feltétlenül helyettesíti azokat a tevékenységeket, amivel valóban tudnánk a magabiztosságunkon javítani.
Az a baj, hogy előbb ér véget a Helter Skelter mint, hogy azt sikerüljön jól megfigyelni, kielemezni és megtanulni. Sokkal egyszerűbb ha mindjárt fogunk egy gitárt és elkezdjük eljátszani azt. De ha nincs meg a kidolgozott "Helter Skelter elmélet", addig nem szívesen játszunk bármit is azon a gitáron, így rendszerint a saját képességeink is elbizonytalanítanak. Minél inkább próbáljuk megfejteni a rejtvényt, és próbálunk védekezni a zavaró tényezőktől, minél inkább rá koncentrálunk, minél magasabb fokozatra kapcsoljuk a szellemi tevékenységünket, annál inkább a szubjektív világunkba húzzuk vissza magunkat. Ha magasabb szinteken valóságmodelleket hoztunk létre, most az egy jó alkalmon lesz, hogy beköltözzünk oda. És hát semmi sem lehet izgalmasabb dolog egy INTP számára mint, hogy a saját elméje által létrehozott alternatív valóságot tanulmányozza. Noha rajtunk kívül élő ember nem fogja tudni, hogy mi a búbánatot remélünk ettől az egésztől. És azt is tudjuk, hogy akadt már olyan, aki tényleg túlgondolta ezt a Helter Skelter elméletet.
Ó hát ez egy hatalmi játszma. A tudás hatalom, és aki a tudást birtokolja az biztonságban érezheti magát, mert így többet érzékelhet a világból. Ha gondolataink cenzúrázatlanok maradnak az szörnyű, elfogadhatatlan és tabu lehet mások számára. Mi csak az igazságot keressük, s ha az kellemetlen vagy felforgató, ám legyen. De az, hogy a személyiségünkből kifolyólag a potenciálisan nyugtalanító témákkal szeretünk foglalkozni, csak fokozni fogja magunkkal és a világgal kapcsolatos szorongásainkat, mert egyre kevesebb pozitív visszacsatolást kapunk az objektív valóságból. Így hát a hatalomhoz való hozzáállásunk is ambivalens. Mindig gyanakvóak vagyunk azokkal szemben, akiknek hatalmunk van felettünk. Mert akinek hatalma van, az ellenünk is fordíthatja azt, amitől megvalósul egy igen mély félelmünk, hogy teljesen kiszolgáltatottá válunk. Ilyenkor elkezdjük szabályozni, hogy kik azok, akik a közelünkbe férhetnek, de nem nyílt félrevezetéssel, hanem úgy, hogy csak részinformációkat osztunk meg magunkról, így a teljes képet senki sem tudja összerakni majd. Leszámítva azt a néhány kiválasztottat.
"Nézz le rám, egy őrültet fogsz látni. Nézz fel rám, az uradat fogod látni. Nézz a szemembe, és meglátod önmagad." -Charles Manson
